ÉVTIZEDEK A TEHETSÉGGONDOZÁS SZOLGÁLATÁBAN
I. OLFV (Országos és Határontúli Levelező Feladatmegoldó Verseny)
– 1974-2004
e-KTV (Elektronikus Középiskolai Tanulmányi Verseny) – 2001-2004
II. KKTV („Ember-Föld-Világegyetem” – Kárpát-medencei Komplex Természettudományi Csapatverseny – 2004-től
III. OTTDK (Országos Tudományos és Technikai Diákalkotó Kiállítás) – 1996-tól
IV. Szaktáborok – 1990-től
V. Kapcsolatok a tehetséggondozás szolgálatában
I. EGYÉNI - tantárgyi - VERSENYEK
A TIT Kossuth Klub Egyesület "jogelődje", a TIT Budapesti Szervezete ismeretterjesztő munkájában részt vevő általános- és középiskolai tanároknak, főiskolai és egyetemi oktatóknak szembe kellett nézni azzal a problémával, hogy a közoktatás nem képes megbirkózni egyes feladataival, nevesítve a tehetséggondozással. Az érdeklődés felkeltése és megtartása, a készségek és képességek kibontakoztatásának lehetővé tétele, a tehetséggondozás bizonyos formái az ismeretterjesztésnek is feladata volt és ma is jelentős részt vállal belőle.
OLFV - a kezdetek „matematikája”
A TIT Budapesti Szervezetének Matematikai Szakosztálya jelentős szerepet játszott a gyermekek körében végzett ismeretterjesztésben. Itt indult meg 1968-ban a budapesti iskolákban igen népszerűvé vált Kis Matematikus Baráti Körök (KMBK) később országosan is elterjedt hálózata. A helyhez (iskola) és időponthoz (szakköri foglalkozás) kötődés feloldása céljából néhány év múlva több száz résztvevővel 1974-ben megindítottuk a 15 évvel később már országos, majd Kárpát-medencei népszerűségnek örvendő levelező feladatmegoldó versenyt, amelyet az idők folyamán a matematikán túl számos versenytárggyal bővítettünk.
A verseny legfontosabb céljául tűztük ki a matematika iránt érdeklődő gyerekek megfelelő, változatos feladatanyaggal való ellátását, az általános és a középiskolai matematikai versenyekre való felkészítését, ugyanakkor feladatunknak tartottuk, hogy a nem különösebben érdeklődő gyerekek figyelmét is felkeltsük, a matematikát megszerettessük velük.
A gyerekek egy tanévben nyolc feladatlapot kaptak a lakcímükre. A feladatlapok mindegyike négy-négy feladatot tartalmazott. A megadott határidőre vártuk tőlük a megoldásokat, azokat a versenybizottság értékelte, pontozta, a pontokat regisztrálta. A helyes megoldásokat a következő forduló feladataival együtt kiküldtük a gyerekeknek. A nyolc forduló után a gyerekek eredményeit rangsoroltuk, és az utolsó forduló megoldásaival együtt a rangsort megküldtük a résztvevőknek.
A Kossuth Klubban matematikai délutánok keretében évfolyamonként konzultációt tartottunk a feladatírók/javítók közreműködésével, ahol sor került a feladatok megbeszélésére, néhány különösen szép megoldás ismertetésére. Felhívtuk a figyelmet a gyakori hibákra, és igyekeztünk segítséget adni a gyerekeknek ahhoz, hogy megtanulják a feladatokat nemcsak megoldani, hanem megfelelő módon le is jegyezni. Valószínűleg ez is szerepet játszott abban, hogy versenyzőink nevével később igen gyakran találkoztunk a középiskolai Arany Dániel és az OKTV matematika versenyek résztvevői és helyezettjei között.
Az első versenyév tapasztalatait kamatoztatva a fizika tantárgy felé nyitottunk 1975-ben, majd 1976-tól kezdve - együttműködve a TIT Pest megyei Szervezetével, a megyére is kiterjesztettük a versenyt. (A legjobb versenyzők lehetőséget kaptak arra, hogy a Kalmár László országos matematikai, a legjobb kémikusok pedig (1986-tól) a Hevesy György országos kémiai versenyen részt vegyenek.)
Folytattuk a matematikai levelező versenyben bevált Kossuth Klubbeli szakmai „délutánok” rendszerét: fizikai és kémiai délutánok megrendezésével bővítettük a kínálatot.
Célkitűzésünk volt:
1. Az iskolai oktatás egyes szaktárgyaiban mutatkozó hiányok pótlása.
2. A versenyszerű gyakorlás lehetőségének biztosítása azon tanulók esetében, akik kiemelkedő képességűek,
a) ezért túlságosan elfoglaltak ahhoz, hogy a többi mellett még néhány más szakkörbe is járjanak,
b) de az iskolájában nem adatott meg a lehetőség, hogy kedvenc tantárgyukat kellőképpen gyakorolhassák (pl. kisebb, vidéki iskolák).
A nyolcvanas évek második felében – figyelembe véve az addigi tapasztalatokat – további tantárgyakat is bevontunk a választékba, majd az érdeklődők kívánságára országosan is meghirdettük a feladatmegoldó versenyt.
Az egyes feladatok kiválasztásánál arra törekedtünk, hogy kísérletezésre és/vagy megfigyelésre (biológia, fizika, kémia, csillagászat), önálló szellemi alkotásra (esszé jellegű feladatok, illetve a számítástechnika-informatika tárgy keretében programok írására, a művészet-irodalom tárgy esetén grafikai "alkotásokra") késztessük a versenyzőket. Irodalomjegyzéket adtunk, hogy "könyvtári kutatásra" serkentsük őket.
A feladatmegoldó versenyeink egyéni teljesítményen alapultak.
A ’90-es években a "hagyományos" (8+4 osztály) iskolaformán túl belépett az oktatásba a 4+8 illetve a 6+6 osztályos iskolatípus, melyekben egymástól eltérő tematika és ütem szerint tanítják nagyjából ugyanazt a tananyagot.
A "tanszabadság" is problémákat rejt magában, mert a gyermekek különböző tankönyvekből, néhány iskolában - egy tanév folyamán - ugyanazon tantárgy forgalomban lévő több tankönyvéből is tanulhatnak egyszerre, ezért a tanév valamely szakában elsajátított ismereteik nagy valószínűséggel nem azonosak egy másik iskolában vagy akár egy másik tanár által tanítottakkal.
Az összehasonlíthatatlanság problémája nem csak a diákoknak okozott gondot, hanem a feladatíróinknak is (tudniillik nem írathattunk iskolatípusonként és osztályszintenként feladatsorokat, mert ennek költségét a verseny nem viselte volna el).
Az osztálybontású feladatlapokon túl ún. 'egységes' feladatlapokat is használtunk olyan témakörökben, amelyeknél jó eséllyel várható volt, hogy a versenyző tudása nem csak attól függ, hányadik osztályba jár és milyen tankönyvből tanul. Ilyenek voltak a csillagászat, az informatika, a nyelv és nyelvi játékok (angol, francia, latin, magyar, német) feladatsorok. E témákban az egészen egyszerűektől a bonyolult, tehát komoly tudást igénylő összetett példákig bezárólag több feladatot tartalmazó feladatlapokat adtunk ki.
A közoktatás kritikájaként – nem csak a múltban, de a jelenben is - meg kell említenünk a gyermekek hibás helyesírását, a helytelen nyelvhasználatot, a mértékegységek pontatlan használatát és azok átváltási nehézségeit. Több gyerek munkáján látszik az iskolai vagy otthoni közvetlen segítség. Sok tanulónak problémát jelent a képzelőerőt igénylő feladatok megoldása vagy csak a felületesen elolvasott/értelmezett kérdésekre adható válaszok megfogalmazása is.
A feladatmegoldó versenyek beindítása és a hozzá kapcsolódó tevékenységek kronológiája
1974: matematika (a 6, 7, 8. osztályosoknak),
1975: fizika (a 6, 7, 8. osztályosoknak),
1976: a fizika sikertelen nyitása a középiskolák felé,
együttműködés a TIT Pest megyei Szervezettel,
1986: kémia (a 7, 8. osztályosoknak),
1988: matematika az 5. osztályosoknak is,
csillagászat (a 7, 8. osztályosoknak),
1989: történelem (az 5, 6, 7, 8. osztályosoknak),
biológia (a 6, 7, 8. osztályosoknak),
a feladatmegoldó versenyeink országos meghirdetése,
1990: nyár: az első, az említett témakörökre egyaránt kiterjedő (tehetséggondozó) feladatmegoldó tábor.
A táborok történetét ld. a szaktáborok c. fejezetben.
1991: a feladatmegoldó verseny további tárgyakkal bővül (környezetismeret, földrajz és magyar, német, angol nyelv és nyelvi játékok).
1992: francia nyelv és nyelvi játékok
1993: latin nyelv és nyelvi játékok, számítástechnika-informatika
1996: művészet-irodalom
1996-ban "nyitottunk" a környező országok felé.
Az 1997/98-as tanévtől kezdve már a teljes tantárgyi versenyskálából, azaz 16 versenytárgy 48 feladatlap-szintjéből válogathattak az érdeklődő diákok.
2002-2005 (Sulinet):
Az általános iskolai szekció (OLFV - Országos (és határon túli) Levelező Feladatmegoldó Verseny) keretében 9 tantárgy 27 feladatlap-szintjéből választhatnak a diákok.
A feladatlapokat letöltik és megválaszolás után hagyományos postai úton küldik vissza a budapesti TIT-nek.
A középiskolai szekciót (e-KTV - az elektronikus Középiskolai Tanulmányi Verseny néven) térítésmentesen és kizárólag internetes (on line) formában valósítjuk meg 10 (tan)tárgy 16 szintjén.
2004-2005-ös tanévtől (AN, MA, MT) élő döntőt szerveztünk a Kossuth Klubban a hazai és a külföldi (Szlovákia, Románia) versenyzők számára.
33 évad során foglalkoztunk az egyéni (tantárgyi) tehetséggondozó versenyekkel.
II. 2005 őszén beindítottuk az "Ember - Föld - Világegyetem" Kárpát-medencei komplex természettudományi csapatversenyt (KKTV).
A verseny honlapja 2008 decemberétől itt tekinthető meg.
III. OTTDK (Országos Tudományos és Technikai Diákalkotó Kiállítás)
(feltöltés alatt)
IV. SZAKTÁBOROK
(feltöltés alatt)
V. KAPCSOLATOK, intézményi együttműködés alakulása
1996: versenyünkre Erdélyből (Nagyvárad - Románia) és Felvidékről (Dunaszerdahely - Szlovákia) jelentkezett több száz diák.
A külföldi versenyzőkkel 1997-től – részben közvetlenül – az illetékes pedagógusszövetségek (Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége és a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége) foglalkoznak.
2000 és 2002 között – alkalomszerűen – több vajdasági (Szerbia-Montenegró) iskola diákja is versenyzett. 2005 őszén sikerült felvennünk a kapcsolatot az Észak-Bácskai Magyar Pedagógusok Egyesületével.
Versenyünkre Erdélyből (Nagyvárad - Románia) és Felvidékről (Dunaszerdahely - Szlovákia) jelentkezett több száz diák.
A külföldi versenyzőkkel 1997-től közvetlenül az illetékes pedagógusszövetségek (Romániai ill. Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége) foglalkoznak.
2000 és 2002 között - alkalomszerűen - több vajdasági (Szerbia-Montenegró) iskola diákja is versenyzett.
2005 őszén sikerült felvennünk a kapcsolatot az Észak-Bácskai Magyar Pedagógusok Egyesületével.
.jpg)
